Showing posts tagged lol

Na, úgy érzem, erre találták ki a Tumblr-t.

(Végre egy ötletes és nem öncélú alkalmazása a rekurzivitásnak egy gifen. És ráadásul macskás. Meg Rage Face-es. Tripla WIN!!!)

(Source: regijack)

(Reblogged from fuckyeahdementia)

Commodore Világ 51 (1994) - “640KB mindenre elég kell hogy legyen”

Gondoljunk bele egy pillanatra abba, hogy 1994-ben még csak három éve volt, hogy Bill Gates az idézetben olvasottakat találta mondani. Szerintem ezt a mondatot bánták meg legtöbbször azóta a számítástechnikában. Nálam még az 1977-es “Nem értem, miért akarna bárki is egy számítógépet az otthonában”-t is veri (bár arra nem emlékszem, hogy ki mondta).

1994-ben áltsulis negyedikes voltam egy olyan iskolában, ahol 286-osok voltak 1MB RAM-mal, Hercules monochrome monitorokkal, MS-DOS 6.22-vel, ami alatt ha beírtad, hogy “win”, akkor elindult a Windows 3.1. A 16MB RAM-ról akkoriban csak az 576-ban olvastam, valami szédületes űrtechnikának tűnt a Pentium 90-nel együtt. Gyakran elképzeltem, vajon milyen lehet az a gép, aminek 16 MB RAM-ja van?

Akkor persze még nem tudtam a rebound-effektusról, ami azt mondja ki, hogy az emberiség mindig az aktuális keretek határait feszegeti. Azaz ha autókba biztonsági berendezéseket teszel, nem lesz kevesebb a baleset, mert ahhoz képest, azoknak tudatában fognak a vezetők vezetni, és mindig elmennek a határokig. Ugyanez van a szoftverekkel is: ha több az erőforrás, nem lesznek hirtelen villámgyorsak a programok, hanem azok erőforrás-igénye is arányosan nő. Tehát a böngésző mindig meg fogja enni a memória 80%-át. Minek is optimalizálni, ha a van sok giga a háttérben, ugye.

Aztán 1997-ben tudtam meg végülis, hogy működik egy 16MB RAM-os gép, amikor az iskola beszerzett végre egy Pentiumot, amin a számtechtanár elkezdte futtatni a Streets of Sim City demóját. Namost én elolvastam már akkor az 576-os cikket arról a játékról, és tudtam, hogy 67%-ot kapott, effektíve rossz játék. De mivel otthon Super Nintendóm volt, havernak meg C64-e, nekünk akkor az volt a Virtual Reality, és azt nézve, ahogy a tanár játszik, nem értettük, mi ebben a játékban a rossz. Persze később, ha magunk is kipróbáljuk, biztosan észrevettük volna ugyanazokat a dolgokat, amik részletezve voltak a cikkben, de minket ez akkor nem érdekelt, beszippantódtunk a Windows 95 világába.

Fogalmam sem volt, hogy itt fogok kikötni, mikor elkezdtem ezt írni, aztán csak elkeveredtem érintőirányban az eredeti képtől. Natehát, 1994-ben ennyi volt az ára egy 16MB-os SIMM RAM-modulnak. Döbbenet, na.

A Mókusfigyelő Különítmény szolgálatra jelentkezik!

(Source: pussypolice)

(Reblogged from pussypolice)

A Morning Show szakértett ma reggel az erőszakos videojátékokról,

és nekem az ilyentől mindig felforr a vérem.

Balázs bejelentette, hogy “van ám olyan videojáték, amiben emberi életekért jár pont (sic!), több pont jár, ha öregasszonyt ölsz meg, ha férfit, ha kifogy a lőszered, akkor szamurájkardra vált, fröccsen a vér, stb.”

Namost ez teljesen egyértelműen a GTA IV akar lenni, és érdekes módon, a GTA sorozat bármely darabjának minden egyes médiában való említésekor előkerül ez a “pont jár érte” nonszensz. Pont utoljára a GTA 2-ben járt érte, azóta már mind a GTA-sorozat, mind a videojátékok általában túlhaladták a pontozásos rendszert. De mit is várunk a médiától, ahol még a filmekben is mindig 1982-es Atari hangokkal illusztrálják, ha egy karakter videojátékot játszik.

Ami miatt különösen felkaptam a vizet, az az volt, hogy a kulcsi gyilkosságok elkövetőjéről beszélgettek az elején, és abból jött, hogy bizony, ez a srác is videojátékfüggő volt, és hogy biztos azért volt. Még egy “szakértőt” is felhívtak, aki elmondta, hogy igen, ezek a játékok okozhatnak ilyet. Persze bizonyítékot egy mukkot nem mondott rá, neki elég volt az az egybites gondolkodás, hogy “akkor volt, tehát azért volt.” Grrraaaaahhh!

Én magam is játszom erőszakos játékokat, volt olyan időszakom 2005-2008 között, hogy nyaranta legalább 5-6 órákat nyomtam neten UT-t egész nap, lőttem a fejeket, mégsem nyírtam ki senkit IRL. Most meg TF2-zök, amiben szintén fröcsög a vér, és most jut eszembe, abban pont jár az öldöklésért! Háháháhááháh!

Szóval nem lettem túl agresszív, de most, hogy erről beszéltek és ilyen szinten felkészülve, ilyen botrányos logikai hibákkal, arra jutottam, hogy nagyon kár, hogy rádióhullámokon keresztül nem lehet megfojtani valakit…

Az persze nem jutott eszükbe, hogy lehet, hogy fordítva van a dolog, és aki alapból agresszív, az nyilván agresszív játékokat is játszik, plusz, aki alapból nem agresszív, az erőszakos játékokat játszva sem lesz az. Ranschburg Jenő írta egyik könyvében az erőszakos tévéműsorokkal kapcsolatban, hogy azok a fiatalok, akik nem stabil családi háttérrel rendelkeznek és agresszívak alapból, azok pont ezért néznek agresszív filmeket és tévéműsorokat. De a közös minden esetben az, hogy nem foglalkoznak velük a szüleik. Ez a közös pont, nem a GTA, nem a Wolf3D (Rákóczi Feri még ezzel jött! A Wolf3D-vel meg a Doommal! Megőrülök…), nem a napi 10 óra számítógépezés, hanem mindennek az oka.

Általában nincs bajom a Morning Show-val, de ez komoly téma, és az igenis súlyos bűn, hogy ezt ilyen pongyola, szakszerűtlen, nevetségesen logikátlan módon maszatolva tárgyalták, és összemosták ezzel az aktuális kulcsi üggyel. Mondjuk nem hallottam végig, mert ki kellett kapcsolnom a rádiót a “szakértő” elköszönése után, de ezek után nem fűzök nagy reményt ahhoz, hogy értelmessé vált volna a végső konklúziójuk.

Commodore Világ 42 (1994) - Procirendelés
A 22234/67-b jelű bizonyíték, ami bemutatja, hogy a CoVboy Posta méltán nevezhető az Emberi Butaság Panoptikumának.
De most komolyan:
1. Bob - téem!!!44négynégy a neve a levélírónak. Mintha a “Bob” szót, vagy azt, hogy ezt a hangsort névnek használja, ő találta volna ki… Graahhhhhhh!
2. “Mielőtt belemerülnél a levelembe” - mind a 2 sorba???? Nevicceljünkittmáregymással…
3. Procit rendelni… ez most… így… HOGY.
4. A pénzt feladni a lapba fűzött borítékon. A pénzt feladni a lapba fűzott borítékon. A pénzt fel—- nem, ez sehogy nem lesz értelmes. Kész, feladom.
+1. CoVboy válasza kivételesen jó, helyretesz mindent, de ha ő tényleg hetente több ilyen fantasztikus színvonalú kisdoktorit olvasott el, akkor most lovecrafti tájakon járhat körülbelül.

Commodore Világ 42 (1994) - Procirendelés

A 22234/67-b jelű bizonyíték, ami bemutatja, hogy a CoVboy Posta méltán nevezhető az Emberi Butaság Panoptikumának.

De most komolyan:

1. Bob - téem!!!44négynégy a neve a levélírónak. Mintha a “Bob” szót, vagy azt, hogy ezt a hangsort névnek használja, ő találta volna ki… Graahhhhhhh!

2. “Mielőtt belemerülnél a levelembe” - mind a 2 sorba???? Nevicceljünkittmáregymással…

3. Procit rendelni… ez most… így… HOGY.

4. A pénzt feladni a lapba fűzött borítékon. A pénzt feladni a lapba fűzott borítékon. A pénzt fel—- nem, ez sehogy nem lesz értelmes. Kész, feladom.

+1. CoVboy válasza kivételesen jó, helyretesz mindent, de ha ő tényleg hetente több ilyen fantasztikus színvonalú kisdoktorit olvasott el, akkor most lovecrafti tájakon járhat körülbelül.

Commodore Világ 41 (1994) - Szoftverrendőrség…?
Mind you, ez még az 1994/8-as számban taglalt Nagy Szoftverrazzia előtti levél, de bazz - már maga a kérdésfeltevés, hogy… hogy fénymásolt leveleket küldözget a Szoftverrendőrség, meg fenyegetőzik és ezt valaki elhi… neeeem, nem, nem, nem, 1994-ben sem lehetett senki olyan sötét, hogy ilyet elhiggyen, nem, nem, nem…
A valóság mindig rácáfol az emberre, de az hétszentség, hogy mindig.
Sóhaj.

Commodore Világ 41 (1994) - Szoftverrendőrség…?

Mind you, ez még az 1994/8-as számban taglalt Nagy Szoftverrazzia előtti levél, de bazz - már maga a kérdésfeltevés, hogy… hogy fénymásolt leveleket küldözget a Szoftverrendőrség, meg fenyegetőzik és ezt valaki elhi… neeeem, nem, nem, nem, 1994-ben sem lehetett senki olyan sötét, hogy ilyet elhiggyen, nem, nem, nem…

A valóság mindig rácáfol az emberre, de az hétszentség, hogy mindig.

Sóhaj.

Ez tényleg hányszor de hányszor előfordult. Én már mint diák untam, tanárként nem tudom, mit csinálnék, de ragecomicot azt biztos.

A kép címe: Nathan Fillion holding a metal fish.
Számomra ez a nap fémpontya.

A kép címe: Nathan Fillion holding a metal fish.

Számomra ez a nap fémpontya.